HolnapUtán: Zenés történelem öt szakaszban

Ahogy azt mondani szokták: nehezen olvasható, helyenként érthetetlen, előadni nagyon kockázatos, de a miénk. Nemzeti irodalmuk alappillére, nemzeti színházaink kötelező penzuma, nemzeti büszkeségünk netovábbja. Volt idő, hogy az a színész, aki még nem volt Gertrudis, nem is számított igazi halhatatlannak. (Ma már a sztálini szovjet időkből örökölt Kossuth-díjtól, különösen a vele járó pénzösszegtől, számít valaki annak.)

A Bánk bán c. drámában a magyar király idegen országból hoz feleséget, aki persze nagy sleppel érkezik, melyből egyesek mindenféle disznóságot elkövetnek, a királyné sem a szerénység mintaképe, forronganak az indulatok, beüt a krach, bosszú-bosszút követ, van gyilkosság, töredelmes vallomástétel, büntetés, megbocsátás és a Haza mindenek felett.

A szerző, Katona József, e dráma megírásakor már rutinos színházi szerzőnek számított. Fordított, színpadra alkalmazott, átdolgozott sok mindent és legalább 20 saját színpadi művet írt 1814 előtt. Olyan zengzetes címűt is mint pl. Jeruzsálem pusztulása. zek természetesen mind eltűntek az irodalomtörténet süllyesztőjében. Nem baj, a fő mű megmaradt. Ismétlődő eset az ilyen .Pl. Kertész Imre is írt az államszocializmus idején zenés bohózatokat, Csacsifogat vagy Ki Kopog? A szerelem! címekkel, de a főmű(vei) nem ezek.

Katona 1814-ben az Erdélyi Múzeum pályázatára küldte drámáját Kolozsvárra. A nyertes művet az első kolozsvári magyar kőszínház nyitóelőadásának szánták. Az egész valahogy elsikkadt, a szerző is meghalt hirtelen. A Bánk utána búvópatakszerűen fel-fel bukkant a tágas magyar hemiszféra színházi műsorain. A tökéletes feledéstől az 1848-as forradalmi március mentette meg, 15-én a lázas lendület félbeszakította az aznapi előadást. Végül 1848. március 23-án adták elő teljes terjedelmében. A forradalmat követő abszolutizmus idején a cenzúra betiltotta. Az enyhülés után avanzsált a „legelső nemzeti drámává”, 1861-ben Egressy Béni szövegkönyve alapján Erkel Ferenc operává dolgozta. Azóta is szakadatlan a dráma diadala. Pedig az eredeti bemutatón még a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István is nyavalygott naplójában „ily eszetelenség” bemutatásán.

A Bánk bán jó ideje kötelező iskolai olvasmány. Impregnálódott is a diákság emlékezetébe. A „hánóóóra-izóóóra-tizóóóra” szójáték mindenképpen. Utalva a melankolikus hangzású Bendeleiben Izodóra, türingiai leány mellékszereplőre. És a magyar irodalom máig megoldatlan szórejtélye is feledhetetlen: „csak szúnyogok, szőnyeget nekik”, szól a királyné epésen. És persze a vájt fülűbb, buzgó éltanulóknak egy must know „a királynőt megölnötök nem kell félnetek…” kezdetű rejtjeles, kodifikált, dodonai kétértelműséget tartalmazó levél, melyet János eszergomi érsek küldött a lázadóknak. Azon történelmi tények egyike, amelyet Katona József nem váltott át költészetre, és amely levél annyira híres lett, hogy már a 13. században a bolognai egyetem retoriakai tananyagában szerepelt.

Nem véletlen, hogy többször is felolvassák a híres levelet a Kaposvári Egyetem Rippl Rónai Intézetének III. éves , Cserhalmi György vezette színművész osztályának Bánk bán misszió c. előadásában.(Katona József szövegét átírta Verebes Ernő, az előadást rendezte Vidnyánszky Attila). Az egyórásra sűrített szövegkavalkádban minden fontos, lényeges és emblematikus szó és mondat elhangzik. A Szigligeti Stúdióban egészen közel kerül a nézőkhöz a történelem. A játéktér középen van, a nézők körbeülik. A szereplők pár négyzetméteren teljes koncertfelállásban, hangszerek és jelzésértékű kellékek között teremtikmeg a drámát. A nézők figyelme nemcsak a túlintonált hanghordozás miatt, hanem az állandó jövés-menés okán sem lanyhul.

Az előadás tapintható intenzitását a szereplők vehemens jelenléte adja. Egyszerű, letisztult, csak a lényeget láttatja közlésrendszerűk. Attitűdjük nem a szép vagyok-fiatal-tehetséges-szeretem a pénzt recepten alapuló színis kliséból áll. Belülről dolgoznak. Minden betűt végtelenszer megrágtak átformáltak, meg is emésztenek. Amikor egymásba torlódnak a mondatok, és helyenként legalább hárman beszélnek egyszerre, nem arra gondolunk, hogy mit is hallottunk. Átadjuk magunkat az erős szüszpansz bizsergésének. Folyamatos performanszot látunk. Zenei aláfestéssel vagy énekkel. A Járom az utam, a macskaköves utam c. sláger is felcsendül egy adott pillanatban. A híres Hazám,hazám ária is. Valamelyik népi kesergő is, Sebestyén Márta stílusában. Mindig egy-egy ütem mindenből. Csak épp, hogy tudjuk, hol tartunk. E célt szolgálják a dráma történetének korát jelző apró jelmezelemek is. Egy fél bross, egy alig kacagány, buzogányt helyettesí lovagi kard. Az előadás nemcsak közel hozza a történetet, de kortárssá is alakítja azt. A bonyolult eseménysor: a királynő álnok öccse megkörnyékezi, sőt meg is rontja Bánk bán ártatlan feleségét, közben alakul a lázadás a zsarnokság ellen, intrikák az udvarban és azon kívül. Bánk bosszút áll, a király megbocsát. A kaposvári diákok előadásában hirtelen minden világossá válik, kristálytiszták lesznek a cselekmény ok-okozati viszonyai, a többszörösen félreértelmezhető, politikailag kihasználható célzások eléletlenednek és az emberi érték kerül megmérettetésre. Egyedi sorsokat, egyéni arcokat látunk.

Megjegyezendő a missziós szereplők névsora: Bölkény Balázs, Cseke Lilla Csenge, Hermányi Mariann,Karácsony Gergely, Kisari Zalán,Kocsis Gábor,Kovács Panka, Kovács S. József, Szász Júlia, Szurcsik Ádám, Varga Huszti Máté.

 

Sebesi István
BBTE

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s