Hangolás #GoTCasting #2

Mintha a koncert nem is lenne olyan izgalmas, mint a hangolás.

A koncert bizonyossága olykor dölyfös mindentudásnak tűnhet, de a hangolásban van egy olyan kitettség, a disszonancia kockázata, amelynek tökéletlenségében éteri felhajtóerő tör a felszínre.

Ennek a folyamatnak vagyok részese két hete. A Trónok Harca Casting próbafolyamata olyan értelemben nem szokványos, hogy nem a szöveg keres minket, hanem mi keressük a szöveget, de ami annál is fontosabb, egy olyan történetet, amely mindannyiunk legkisebb közös többszöröse. Más szóval: hangolunk: szándékokat, esztétikai nézeteket, energiákat, világlátásokat.

Gyönyörű keretet teremtenek ennek a mesék, amelyek legmélyebb rétegében megtaláljuk annak a magvát, amiről beszélni akarunk. Homályos út dereng előttünk, de letérni a pályáról gyakorlatilag nem lehet. Kísérletek, szükségszerű kudarcok, improvizációk, a jelennek való teljes alávetettség és persze egymás elfogadása visz előre.

Az improvizációs gyakorlatokban az a legjobb, hogy nagyító alatt látom, mindazt, ami a színpadon sűrítve jelenik meg: az egymásra építkezést, a bizalmi légkör megteremtődését.

A tapogatózás az nem sutaság – hanem letapogatása a minket körülvevő világnak, olyan érzékek élesítésével, amelyek a hétköznapokban csak a legritkábban lépnek működésbe.

A születésről, önmagunk és csapatszellemünk, vagy éppen előadásunk születéséről csak ilyen transzcendens fogalmak állnak egyelőre rendelkezésemre.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s