Öt gondolat a Leánder és Lensziromról

 

leander plakat A-page-001

Díszlet: Egyszerű, de a kevesebb néha több (#közhely). Egy kör alakú ösvény, mögötte egy trónnal, közepén pedig egy tükörrel borított emelvénnyel, mely fölött hol egy kalitot, hol csak egy hintát láthatunk. Meg lufik, sok-sok lufi!!! És, hogy ezen belül mi tárul a szemünk elé? Egy egész világ. Mikor mi. Egy erdő. Egy palota. Egy mocsár. Egy másik palota. Találkozások.

Cselekmény: Egy mese, amely elvarázsol. Ennyi. Nem fogom itt lelőni a poént, tessék megnézni! A lényeg: végy egy koboldot. Rendben. Vedd el a macskáját. Oké. Ígérd oda neki a kerálkisasszonyt a macskája helyett teljesen véletlenül. Hagyd, hogy a kobold beleszeressen. Adj még hozzá: egy kis delejt, egy kis furmányt, egy kis csijjegést és csujjogást, pár légbe dobott csókot, és kész is.

Színészi játék: Nagyon szeretem azt az utat, amit e téren mindenki megtalált. Mindenhol ott van a mesék karakteres, erőteljes gesztusvilága, viszont sehol, nem érzem azt, hogy ez bárhol erőltetett lenne. Pont ezért valós és igazi cselekményeket, kapcsolatokat láthatunk, ahol a szereplők mondatai mind nagyon természetesek. Imádom Leánder (Balogh Atesz) játékát, mert azt az érzést váltja ki belőlem, hogy na, most azonnal felszaladok a színpadra, jól megölelgetem és megmondom neki, hogy úgyis happy end lesz a vége, ne búsuljon. A Bogyó és Csibecsőr (Hunyadi Isti és Gajai Ági) párosa nagyon szépen hangolódik össze és nagyon édesek, és még kiemelném két nem túlzottan pozitív karakternek a játékát, a Mar-Szúr hercegét (Szabó Ede) és a Töndér Negédét (Tasnádi-Sáhy Noémi), akiket bár a hétköznapokban nagyon szeretek, elérték, hogy ebben a darabban abszolút utáljam őket. Bravó. De persze a többiek játéka is mind nagyon jó és nagyon szép, de ha mindenkit felsorolok, akkor 20 oldalas diplomamunka lesz a vége.

Kedvencem: Mikor Bogyó elmeséli, hogy miért ‘’nem szerelmes’’ Leánder. Az apró dolgok: mikor Lenszirom meghúzogatja atyja fülét, mikor Leánder morog, mikor a Kerál reppel, a kakas-vadászó akció, mikor Leánder és Lenszirom először találkoznak. És a dalok. Hát azokat hallani kell. Olyan mértékben alátámasztják, azt a mesevilágot, amit az alkotók kitaláltak, hogy azt nem lehet leírni. Hallani kell. Pont.

Amit kihagytam volna: A békák jelenetét itt-ott hosszúnak véltem. Ennyi. Meg hát a szünet. Na, az nem kellett volna oda.

 

Timóca

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s