Dzsungeltörő tábor a szegedi Eko-parkban

Augusztus 9 és 17 között került megrendezésre az a tábor, amelynek keretében a Dzsungel Könyve, valamint a 2014-ben bemutatandó Diótörő gyerekszereplői néhány színész-bábszínész vezetésével fedezték fel Magyarországot, és ismerkedtek meg egymással, betekintést nyerve a színházi élet rejtelmeibe. Miután Esztergomban kétszer is bemutatták a Lilliput Társulat idei iskolaprogramjának méltán népszerű musicaljét, Szeged felé vették az irányt…

Augusztus 11-én három óra buszozás után megkönnyebbülten szálltunk végre le az Eko parkban, a házikók között. Gyorsan négyes csoportokba verődtünk, becipeltük a csomagjainkat és vártuk, hogy meginduljon az éhező banda az étterem felé. Délután szabad program volt: ismerkedés a diótörősökkel, séta a környéken, nótázás a tábor „Guitar Hero”-jával, stb. Esti programunk szinte rendszeressé vált: barátkozás pókkal/szúnyoggal, de ha ez még mind nem lett volna elég, akkor a jó öreg gondnok bácsi is rátett néha egy-egy lapáttal, amikor a maga stílusában kívánt nekünk további jó éjszakát…

Másnap városi körútra indultunk a kisvonattal. Mindannyian roppant izgalmasnak találtuk a rádióból szivárgó idegenvezetést, olyannyira, hogy a Dzsungel összes számát fennhangon kiabálva/énekelve nyomattuk. Ismerkedés a város lakosaival ”Hey, what’s up man?!”, őrült fanok módjára visibálás egy-egy fiú csoport láttán, random embereknek integetés, azt hiszem minden volt röpke egy óra alatt.

Kedden reggel mindenki lázasan készülődött az Aquaparkba: fürdőruha-check, törölköző-check, naptej-? “Tudnál adni esetleg egy kis naptejet?”. Három izgalmas órát töltöttünk ott ki-ki napozva a nyugágyban, a medencékben úszkálva vagy a csúzdákon csúszkálva. A víz jól kiszívott mindenkit, így a délutáni szundi kicsit elhúzódott, és páran lekéstük az improvizációs gyakorlatokat… Este azonban senki nem volt álmos. Így történt, hogy páran a házikókban lebzselve beszélgettek, jó páran pedig az étterem teraszán ücsörögtek a WIFI jel miatt. És így történt az is, hogy ketten felcsaptak sminkesnek és a szobában ülő lányokat mind kipingálták viccesebbnél-ijesztőbbre. Egy szó mint száz, megszületett: Cara Delevigne, Joker, a Szöcske Cudar János, Bolojanné, a Pantomímes és a Mókusgalamb.

A szerda délelőtti Vadaspark programunkat szerencsére nem mosta el az eső, úgyhogy bejárhattuk az egészet. A szurikáták hatalmas sikert arattak mindnyájunknál. Délután Dimény Levente színművész és Tóth Tünde színművésznő tartott foglalkozást. Másnap délelőtt szintén. Ekkor bemelegítő torna-és improvizációs gyakorlatokat végeztünk. Majd pedig a diótörősök dalokat énekelgettek a darabból. Délután a Csú-sziki kalandpálya várta a jelentkezőket, hogy megfitogtassák bátorságukat és állóképességüket. Este aztán a tábortűz köré gyűltünk, bográcsost, kürtőskalácsot is ettünk majd pedig közösen énekelgettünk és még egy tábordal is született, ami hamar elnyerte mindenki tetszését… (még az Eko park vezetősége is felvette videóra és OLYANNYIRA tetszett nekik, hogy egy-egy fagyit is fizettek nekünk.)

Az utolsó nap a dzsungeleseknek szabad programokkal telt, városnézés, vásárlás, pihenés, este pedig a várva várt főpróba: István, a király a szegedi Dóm téren. Azt hiszem az előadás mindannyiunknak emlékezetes maradt: magával repített, feltöltött, majd a végén állva tapsolva tértünk magunkhoz. Tökéletes záróprogram volt a dzsungelesek számára, kedvcsináló a diótörősöknek, de mázlista aki mindkettőben részt vehet!

Orsi

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s